home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9522
/
DUNAPAP.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-10
|
10KB
|
144 lines
@VA könyvek könyvek legyenek!@N
Amikor az ember kézbe vesz egy levelet, könyvet vagy
újságot, a papír alapján -- még mielôtt beleolvasna a
szövegbe -- azonnal képet alkot annak tartalmáról,
színvonaláról. Mivel a közelmúltban jelentôsen megemelkedett
a papír világpiaci ára, valószínûleg az eddiginél is több
silány minôséget sugalló kiadvány kerül majd forgalomba.
@KBozsits Bélával,@N a Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft.
ügyvezetô igazgatójával az iparág közelmúltjáról és hazai
kilátásairól beszélgettünk. Különös aktualitást ad az
elhangzottaknak, hogy éppen a napokban hirdették meg
harmadszor az ÅVÜ 60 százalékos tulajdoni hányadára
vonatkozó tendert, így jelenleg 40 százalékban az osztrák
Thomas Prinzhorn csoport két cége, illetve még az Ållami
Vagyonügynökség a részvénytársaság két tulajdonosa.
@K-- Az utóbbi években szinte egyeduralmat szereztek a
@Kmagyar piacon a finn gyártmányú vagy eredetû papírok. Milyen
@Khelyzettel kell szembenéznie ma egy hazai papírgyárnak?@N
-- A Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft. profiljába tartozó
író- nyomó papírok piaca évekig meglehetôsen stabil, nagy
piac volt. Ami a mennyiséget illeti, a magyar gyártók teljes
egészében, minôségileg pedig az igények nagy részét ki
tudták elégíteni, importálni tehát csak olyan termékeket
kellett, amelyeket itthon nem tudtak elôállítani. Ez a
helyzet fenntartható volt egészen 1992-93-ig, a papíripar
történetének legnagyobb méretû recessziójáig, amikor is a
hazai papírfelhasználás kevesebb, mint a felére csökkent.
Emiatt a Szolnoki Papírgyár immár veszteséggel termelt, s
ezért leállították, de a fönnmaradó két magyar papírgyár, a
fûzfôi és a dunaújvárosi kapacitása is sok volt a magyar
piacnak, minthogy ez az idôszak ráadásul egybeesett az
importliberalizációval, aminek következtében a külföldi
papírok nagy mennyiségben jelentek meg az országban. Nagyon
sok nagy papírgyár nyitott képviseletet ekkoriban, és elég
egészségtelen struktúra alakult ki. Volt idôszak, amikor
ebben a kategóriában a papíroknak közel a fele importból
származott.
Két évvel ezelôtt, amikor fönnállt a veszélye annak,
hogy a Szolnoki Papír Rt. után éppen a Dunaújvárosi
Finompapírgyár Kft. lesz a következô, ahol megszûnik a
papírgyártás, tanácskozások kezdôdtek arról, mit lehet tenni
a hazai papíriparért.
Ebben az idôszakban a Dunaújvárosi Papírgyár Kft.
veszteségesen termelt annak ellenére, hogy az elôzô évben
nagyon komoly befektetést hajtottunk végre. 1993 nyarán a
cellulózgyártó üzemet le kellett állítani; meg voltak
számlálva a napjaink. Tavaly ôsszel, ha nem is állami
intézkedések, de vállalatközi megállapodások születtek az
import mérséklésére: a legnagyobb vetélytársak önszántukból
korlátozták a Magyarországra irányuló papírmennyiséget. Már
ez is stabilizálta a helyzetünket, a nagy fordulat azonban
akkor következett be, amikor 1994 negyedik negyedévében a
világméretû recessziót szinte hihetetlen méretû konjunktúra
követte. Az alapanyagárak 1993 végétôl idén júniusig több
mint háromszorosukra emelkedtek. Ezzel párhuzamosan
alapanyaghiány keletkezett, és hiány jelent meg író-nyomó
papírokból is. Emiatt 1995 elejétôl kezdve nem gyôzzük
kielégíteni az igényeket. Igaz, a korábban kialakított
struktúránkat nem változtattuk meg, ami azt jelenti, hogy
termelésünk 25 százalékát exportáljuk. Most becsülhetôen
egyharmad-egyharmad részben Fûzfôrôl, a Dunaújvárosi
Finompapírgyárból, illetve importból származik a belföldi
felhasználású író- és nyomópapír. Ez a mai felhasználási
igények mellett elfogadható arány, különös tekintettel arra,
hogy Magyarországon ugyancsak 20 százalékkal megnövekedett
az igény az ilyen papírok iránt.
Termékünk felértékelôdött a világpiacon is, ahol szintén
sikerült elérnünk a háromszoros árat, belföldön pedig a mi
szempontunkból nagyon sokat segített a március 12-i, illetve
március 20-ai intézkedéscsomag. A 8 százalékos vámpótlék
gyakorlatilag azt jelenti, hogy árban is versenyezni tudunk
a külföldi papírokkal, amellett, hogy -- míg a különleges
méretû import papírhoz ma csak több hónapos átfutási idôvel
lehet hozzájutni -- a Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft.
két-három héten belül képes kielégíteni az igényeket.
A recesszió elmúltával újraindítottuk a korábban
leállított cellulózgyárat. Jelenleg az összes szükséglet
mintegy 40 százalékát tudjuk saját alapanyaggal
helyettesíteni, ami a szalmacellulóz sajátosságaiból adódik,
de ez is óriási elôny.
@K-- A maradék 60 százalékot honnan szerzik be?@N
-- Korábban a magyar papíripart orosz cellulózgyárak
látták el. A cellulóz nagyon ""kemény" cikk, mi azt ma nem
tudjuk közvetlenül a gyártótól beszerezni, mert elôre kell
fizeni, és nincs meg a biztosíték arra, hogy az áru
beérkezik. Ezt a szerepet elsôsorban osztrák kereskedôházak
vállalják föl helyettünk. ìgy maradhatott meg külföldi
forrásaink kétharmadául az orosz alapanyag, míg a többi
körülbelül egyharmad finn beszerzés, illetve
Lengyelországból származik.
@K-- Milyen forgalmat értek el tavaly?@N
-- Tavalyi forgalmunk 2,5 milliárd forint volt, az idei
várhatóan megközelíti ennek a háromszorosát. Ez részben az
áremelkedésbôl adódik, részben abból, hogy a papírgyártás
területén 15 százalékos termelésnövekedést értünk el az elsô
negyedév során, míg az ôsszel újraindult cellulózgyártásban
a tavalyi termelés háromszorosára számítunk.
Cellulóztermelésünknek körülbelül 30-35 százalékát
értékesítjük: fele belföldre, a Fûzfôi Papírgyárnak, a fele
pedig exportra megy.
@K-- Hasonló folyamat zajlik mostanában a papíriparban,
@Kmint amilyen a kôolaj-árrobbanás volt a hetvenes években?@N
-- Nem egészen, mert a papíriparra általában jellemzô a
ciklikusság. Végigtekintve az elmúlt harminc év ármozgásain,
szabályos szinuszhullámot láthatunk, a 92-93-as recesszió
idején tapasztalthoz hasonló mélypont és a most várható
csúcspont azonban minden eddiginél kiugróbb. Még nem értük
el a csúcsot, de úgy tûnik, rövid idô alatt el fogjuk érni.
@K-- Megszenvedik ezt a helyzetet például a könyv- és
@Klapkiadók, hiszen úgy tûnik, további áremelésekkel nem lehet
@Kterhelni a vásárlókat, lapolvasókat. Várható, hogy rövidesen
@Klefelé fog hajolni az árgörbe?@N
-- Jóslatok szerint 1997 végén, 1998-ban kezdôdik el a
lefelé ívelés, addig a szakértôk ezt az állapotot
prognosztizálják. Bár volt már hasonló szinten a papír ára,
csakhogy ezt nagyon alacsony szint követte, és ugye, a jóhoz
könnyû hozzászokni. Ennek ellenére igaz, hogy lassan
megfizethetetlenné válnak a könyvek. Ezen úgy próbálunk
segíteni, hogy újabb, olcsóbb termékeket fejlesztünk ki.
Ezek minôsége természetesen elmarad megszokott
minôségünktôl, hiszen az alacsonyabb ár érdekében
csökkentjük az import alapanyag részarányát. Keressük a
feldolgozható hulladékpapír forrásait, amely nagyon nagy
hiánycikk a magyar piacon. Az lenne a megoldás, ha a
papírfelhasználók elkülönítenék, válogatnák a tiszta
hulladékpapírt, amelybôl olcsóbb újrahasznosított papírt
lehetne elôállítani.
@K-- Tehát többet is tudnának gyártani?@N
-- Természetesen, ha lenne alapanyag.
@K-- Hány százalékát teszi ki az újrahasznosított papír a
@Kgyár termelésének?@N
-- Ez havonta változik, körülbelül 5 és 10 százalék
között. De lehetne 30 is. Igaz, nem rendezkedtünk be
hulladékpapírra. Csak a válogatott, tiszta, nyomatlan
hulladékot tudjuk problémamentesen földolgozni, de abból is
több keletkezik, mint amennyi ma rendelkezésre áll. Engem
egyébként elkeserít az a rengeteg, szürke papíron megjelenô
regény. Annyira azért nem drága a papír, s ha igen, lehetne
olcsóbb papírt elôállítani, hogy a könyvek könyvek legyenek,
és ne valami szürke tömeg.
@KKelenhegyi Péter@N